Kedves Látogató!
Tisztelettel köszöntöm honlapunkon a Nagyoroszi iránt érdeklődőket, az ide utazó vendégeinket, és községünk polgárait!
Településünk a rétsági kistérségben a Börzsöny északkeleti lábánál fekszik Patak, Horpács, Borsosberény és Drégelypalánk szomszédságában. Budapesttől 65 km-re a 2-es számú főúton közelíthető meg és néhány kilométerre van csupán a szlovák határtól.
Az egykori Oroszfalu az egyik legősibb település Nógrád megyében. Könyves Kálmán király telepítette ide a falu őslakóit Galíciából és Lodomériából. A lakosok királyi testőrök, valamint a visegrádi vár ajtónállói voltak. Az uralkodó számos kiváltságban részesítette az itteni embereket, de halála után ezt a jogalapot elveszítették a lakosok. Később, küzdelmek árán, de évszázadokon keresztül sikerült visszaszerezni a korábban élvezett kiváltságokat (Róbert Károlytól, Nagy Lajostól, Zsigmondtól, Mátyástól és II. Ulászlótól, II. Lajostól, l. Ferdinándtól, II. Mátyástól, II. Ferdinándtól, I. Lipóttól). A Szentendrei-szigeten található Kisoroszi lakói Nagyorosziból költöztek el a szigetre, hogy a visegrádi palotában ellátandó ajtónállói feladataikat könnyebben elvégezhessék. A közeli Nógrád vára elfoglalásakor a törökök feldúlták Nagyoroszit, de a veszély elmúltával gyors fejlődésnek indult, és a megye leggazdagabb települése lett. 1719-ben III. Károly király Stahremberg Tamás alsó-ausztriai helytartónak adományozta Nagyoroszit, később a gróf özvegye zálogjogon átadta gróf Keglevich Károlynak, majd 1845-ben a gróf Berchtold családra szállott az uradalom. Az 1848-49-es szabadságharc során több alkalommal is szerepet kapott a hadi felvonulások útjában lévő község. A Berchtoldok egészen 1945-ig voltak tulajdonosok Nagyorosziban, és birtokukat jól működő gazdasággá fejlesztették. A XX. század elején a többnyire iparos emberek lakta Nagyorosziban elkészült a vasútvonal.
Nagyorosziban az első katonai szervezet – a Légvédelmi Tüzér Lőtérparancsnokság – 1950. április 15-én alakult meg, mert a háború után újjá szervezett magyar hadsereg légvédelmi tüzér fegyvereinek lövészetéhez a legalkalmasabb terepet itt találták meg: Diósjenő – Nagyoroszi – Drégelypalánk községek körzetében. Az alakulat első évtizedeiben a laktanyai és a lőtéri viszonyok kiépítése és fejlesztése volt a feladat, amely az 50-es évek végére befejeződött.
A 60-as években egymás után álltak rendszerbe és hajtottak végre éléslövészetet az SZ-60-as lövegekkel, a légvédelmi géppuskákkal, az önjáró lövegekkel felszerelt alegységek.
A 70-es években az alakulat Csapatlégvédelmi Kiképző Központtá fejlődött, befogadta a fegyvernemi tiszthelyettes iskolát, folyamatosan végezte a SZTRELA, a KUB rakétatechnikára történő átképzését, valamint a fegyvernemi tartalékos tiszt, tiszthelyettes képzést. A kiképző központ a 80-as évek végéig, az akkor induló haderőreform kezdetéig működött.
Az 1990-91-es években Csapatlégvédelmi Lőtérparancsnokság működött a helyőrségben.
Két éves bizonytalanság után 1991-ben a helyőrségbe diszlokált a 87. Légvédelmi Tüzérezred. A 90-es évek közepén a légvédelmi tüzér lőtéren jelentős beruházások valósultak meg, melynek következtében nemzetközi lövészeteket is kiszolgáltunk. Az alakulat működésének utolsó évtizede a folyamatos átszervezések időszaka volt, a szervezet neve és létszáma szinte évenként változott.
A 90-es évek végén az 5. Légvédelmi Rakétaezrednél a MISTRAL-2 légvédelmi rakéta rendszerbe állítása csillantotta meg a reményt, hogy a légvédelmi fegyvernemi tradíció Nagyorosziban folytatódik.
A felcsillanó remény 2004. szeptember 30-án szertefoszlott, a honvédelmi miniszter határozata alapján az 5. Légvédelmi Rakétaezredet a Magyar Honvédség hadrendjéből törölték, a nagyoroszi laktanya kapuját bezárták.
A helyőrségben több évtizedig működő katonai szervezetek jelentősen hozzájárultak a település szellemi, kulturális, sport és építészeti fejlődéséhez.
Jelenleg 2110 fő él a 40,03 km2-es börzsönyi területen.
Szeretettel várunk mindenkit, akik kedvelik a csodálatos természet adta lehetőségeket, a festői szépségű környezetet. Az ide látogatók túrázhatnak a Drégelyvárhoz, kirándulhatnak az erdőkben. A községben gyönyörű látnivaló még többek között a barokk stílusú római katolikus templom, és a Szentháromság szobor. A lakosság megőrizte Nagyoroszi szellemi és kulturális hagyományait és vendégszeretetét. A kikapcsolódni vágyóknak ajánlom éves rendezvényeinket, mint a majálisi ünnepség, a gulyásfesztivál, vagy a szüreti mulatság.
