Szülőfaluja díszpolgárává avatta Réti Zoltánt

Rendhagyó módon – szűknek bizonyulván – nem az intézmény kiállítótermében nyílt meg az a tárlat, melynek megrendezésével Nagyoroszi kívánt tisztelegni nevezetes szülöttje, Réti Zoltán festőművész sokrétű, gazdag munkássága előtt. Jelen volt a község apraja, nagyja. Volt kit rokoni, volt kit baráti szálak fűztek a nyolcvanéves művészhez, de sokan eljöttek köszöntésére azok közül, kik ismerték őt és munkásságát.

Az ünnepséget Hornyák Endre polgármester nyitotta meg, ki büszkén vallotta, hogy ő maga is rokonságban áll az ünnepelttel. Kereken húsz évvel ezelőtt – Réti Zoltán hatvanadik életévét köszöntendő – volt utoljára kiállítása Nagyorosziban. Mint a község szülötte, Európában, sőt világszerte jó hírnevet szerzett szülőfalujának. Ennek elismeréseként – a község történetében elsőként – ítélték neki a „Nagyoroszi díszpolgára” kitüntető címet. A kitüntetést a község önkormányzata az elmúlt évben hozta létre, s – amint a polgármester fogalmazott – ennél méltóbb kézbe nem is kerülhetett volna.

A díjátvétel pillanata

Önarckép

Az ünnepelt – megköszönve a szülőföld szeretetét – megosztotta a résztvevőkkel a gyermekkor emlékeit. „Nagyoroszi számomra a tündérvárost jelentette. Mert bár ifjú gyermekkoromban elköltöztünk innen, a rokonság maradt, s én gyakran visszatértem nyaranta vendégségbe. Nagyoroszi jelentette a szépséget, a játékot, az erdőt az őzikékkel, a malmot, mit keresztanyám családja bérelt, a „Mukit”, a mozdonyt, amelyen Sógor Lajos bácsi volt a mozdonyvezető és Kalina Lajos bácsi a fűtő, s amelyre gyakran felengedtek. Én vittem nekik minden nap ebédet. Cserébe velük utazhattam az erdőn keresztül egész a siklóig, mely felvitt egészen a kőbányáig. Rengeteg csodát jelentett számomra a falu, a nagy patak, hol gátat építve fürödtünk. Nagyoroszi azóta is bennem van.”

A kiállítást megnyitó Dr. Matits Ferenc művészettörténész megtiszteltetésnek érezte, hogy ő nyithatja meg atyai jó barátjának tárlatát.  „Rendkívül jelentős életműve úgy érzem megkülönböztetett figyelmet érdemel. Rendkívüliségét első sorban magas színvonalú kivitelezés, emberközeli megfogalmazás és humánus tartalom tünteti ki. A művész tartalmas élete során képeivel, többek között a kiállításon látható művekkel, illetve ezek testvéreivel, nemcsak magamagának szerzett széles e világon megbecsülést, de hazájának és szűkebb pátriájának, Nógrád megyének, Tokiótól Londonig.

Lélekemelő ünnepség volt. Őszinte szívvel ünnepelt a művész és az őt köszöntő falu. Jó érzés volt Nagyorosziban eltölteni ezt a néhány órát.

Forrás: Végh József: Nagyoroszi Értékek és Történetek című könyvéből